Élesedik a keleti helyzet, Kína beállt Oroszország mögé
Vlagyimir Putyin pár nappal a Joe Bidennel, az Egyesült Államok elnökével folytatott konferencia után újabb nagyhatalom vezetőjével tartott megbeszélést, írja a Telex. Az orosz elnök Hszi Csin-pinggel, Kína első emberével folytatott tárgyalása jóval barátibb hangnemben zajlott. A két keleti vezető számos aktuális kérdést érintett eszmecseréjük során, több témában megegyezés is született, melyek komoly hatással lehetnek úgy a két ország kapcsolatára, mint a világpolitikára.
Talán a legfontosabb ezek közül az orosz-ukrán viszonnyal kapcsolatos állásfoglalása a kínai elnöknek, miszerint
a távol-keleti ország nyíltan a támogatásáról biztosította Oroszországot.
Azt nem közölték, hogy ez kiterjed-e egy esetleges későbbi katonai segítségnyújtásra is, de mindenképpen aggodalomra adhat okot ez az eshetőség. Mindazonáltal az biztos, hogy Hszi megerősítette Putyinnak azt a követelését, miszerint az USA-nak és a NATO-nak jogi garanciákkal kell biztosítania az orosz területek szuverenitását, illetve gátat kell szabniuk az észak-atlanti szerződés bővítésének.
Közösen ítélték el a minap tető alá hozott új katonai együttműködést, mely Ausztrália, Nagy-Britannia és Amerika között köttetett a célból, hogy a két atomhatalom segítsen az ausztráloknak nukleáris tengeralattjárók beszerzésében és építésében.
Ugyanígy bírálták az amerikaiak által szervezett demokráciacsúcsot is, amin az idő nagy részében a keleti, autoriter berendezkedésű államok gyakorlatát kritizálták.
Putyin és Hszi egyetértettek abban is, hogy a jövőben szorosabbra kell fűzni a két ország kapcsolatát mind kereskedelmi, mind ideológiai és külpolitikai vonalon, hogy hatásos ellensúlyt képezzenek a „fokozódó nyugati politikai és gazdasági nyomással” szemben.
A megbeszélés azzal zárult, hogy annak érdekében, hogy tovább mélyítsék a kapcsolatokat a közeljövőben egy személyes találkozót is megejtenek, melyre a hamarosan kezdődő pekingi téli olimpián kerítenek sort.
